Ki az az őrült, aki sötétben bemegy az erdőbe? Hát… ez egy másik kérdés. De ha jó spórás gombafotót akarsz, sötét kell. Szóval adott egy sötét erdő, ahol még világosban gondosan kiválasztottam a tökéletes gombákat, hogy majd este, megfelelő fényekkel megörökítsem a spóráik táncát. Minden beállítva, már csak várni kellett a megfelelő időre…
A várakozás közben körbenéztünk, és észrevettük, hogy a téli araszolók is itt vannak. Nem nagy számban, néhány példány repkedett a környéken, de nem tűntek túl aktívnak. Nem is foglalkoztunk velük sokáig, hiszen a cél a gombák és a spórák voltak. De ahogy elkezdtük fotózni az áhított jelenetet, egyszer csak az egyik téli lepke pont belerepült a fókuszba, majd kis tétovázás után rászállt az egyik gombára. Ott sétált néhány pillanatig, majd tovaszállt. Egy másodpercre megállt a világ, és átfutott az agyamon: egyszer nekem is lehet szerencsém.
Az eredmény? Egy jelenet, ami akár egy sci-fi filmből is származhatna. A gombaspórák, a lebegő lepkeszárny és a misztikus háttér tökéletes harmóniában olvadt össze. Ezért (is) érdemes kimenni a sötét erdőbe.
Te mit látsz ebben a jelenetben? Egy varázslatos világot vagy egy tudományos-fantasztikus jelenetet? Írd meg kommentben!
